B. XxX
2013. február 23., szombat
Belldom?
Egyébkén mivel már az összes felesleges blogot töröltem, ezért most 2 blogom van amiből csak ezt írom. Szeretnétek egy olyan blogot ahol ők lennének fő szerepben? :
Aki nem ismeri őket: Ők ketten a Muse ban játszanak Matt énekes és basszusgitáros, Dom meg dobol *o* Nézzetek utánuk és ha szerintetek megéri egy ilyen blogot írni, akkor írjátok le. Köszönöm és elnézést, hogy loptam az időröket :) Egyébként az ő párosuk neve Belldom, nézzetek utána a Youtube-on vagy Tumblr esetleg We heart it :) És az ő 'bromanceük' tényleg létezik :o Oké, ezt pont Larry shipperként mondom, de én hiszek Larry-ben és tudom, hogy van kösztük valalami ami több mint puszta bro-ság. #Larryfeverandmore *-* Nos, vissza térve Belldom-ra, okés? Kommenteket, hogy milyen ötlet lenne :)
B. XxX
B. XxX
2013. február 22., péntek
They don't know about us 6.rész Do what the fuck you want to... 1/2
Viva la vida! Nem tudom ti hogy vagytok a rock zenével de én személy szerint imádooom *-* Szeretnélek megismerni titeket(Habár csak egy emböke ír comment-et) Ezért légszi linkeljétek be a kedvenc számaitokat:) <3 Itt vannak az enyémeim: Full Viva la vida album from Coldplay *-* Full Some nights album from Fun. *-* Full The 2nd Law album from Muse *-* Két részben adom le ha nem gond :)
Zayn*
Amikor lelöktem őt az ágyra észhez tértem.
-Hadjuk abba. -Ültem föl rá. Megfordított majd összekulcsolva a csuklóimat a fejem fölé emelte és neki fogta az ágy támlájának. Lehajolt hozzám majd a fülemhez.
-Miért? Te nem akarod? Látom, hogy de. -Hajolt le. Nem tudom leplezni a vágyam. Ez nem olyan dolog amit csak le lehet állítani. Ha olyan magas szinten kívánunk valakit -Mint én Andrew-t- akkor azt hagyni kell, hogy megtörténjen aminek meg kell. Gondolkozásom alatt Andrew gyorsan eltávolította a fekete pólóm majd apró harapásokat ejtett a kulcscsontom felett. Ráharaptam a nyelvemre, de nem tudtam tovább bent tartani a hangomat. Szinte felsikoltottam. Amikor elért a tudatomig az, hogy mit is tettem gyorsan rátapasztottam a kezemet a számra. Andrew kéjesen felnevetett majd folytatta, bőröm cincálását.
-Ah Andrew, ne húzd már az időt. -Nyögtem föl. Ebben a pillanatba lerántotta rólam a nadrágot az alsómmal együtt.
-Ez lesz az első... hogy érted? -Ragadott meg.
-Nem... lányok...-Ráztam a fejem.
-Nem úgy. Na mindegy. -Hogy értette? Na mindegy. lehajolt majd a szájába vett, belőlem meg olyan hangos nyögés szakadt ki, amiről soha nem gondoltam volna, hogy képes a torkomból ekkora hang kitörni. Amikor már nem éreztem őt csalódottan felnyögtem.
-Megakarod kóstolni? -Kérdezte.
-Mi? -Nem igazán értettem a kérdést.
-Megakarod tudni milyen ízed van? -Oké, lehet ez kicsit beteges, de ha egyszer érdekel. Bólintottam, majd fölém hajolt majd, mélyen és érzelmesen megcsókolt, hogy minden átjöjjön az én számba. Elfintotodtam.
-Pfff, ennek borzalmas íze van. -Vallottam be.
-Meg kell mondanom, egész finom. -Mondta majd levette a nadrágját.
Harry*
Niall fölállt majd kikacsolta a magnót. Mellém lépett majd le is ült.
-Ne... ne haragudj. -Mondtam.
-Ne, te ne haragudj. Nem kellene erőltetnem. Majd megfog történni amikor mindketten felkészültek vagyunk. És a spontaneitás a lefontosabb. -Öleltem át, majd befeküdtünk az ágyba.
*~*~*
Reggel, fogalmam sincs hányóra van, lehet, hogy még hajnal van. Kilestem Niall válla mögött. Sötét van. Akkor most vagy vihar lesz vagy még este van, VAGY mindkettő. Úgy döntöttem átölelem, Niall-t. Mefordultam majd átvetettem rajta a kezem és a lábamat is, mintha megvédeném valamitől. Meg is védem, a rossz álmoktól. Mostanában mindig rosszakat álmodik, beszél, kiabál és rugosódik. Kezdek agódni érte.
Niall megfogta azt a kezem amelyik a mellkasán nyugodott. Kissé megkönnyebbültem, hogy tudja én ittvagyok neki, és rám mindig számíthat, mindig, mindenhol. Mert szeretem őt, ő az életem. Nem is tudom mit kezdenék nélküle.
Már amikor -gonaloktól és gondoktól tömve- majdnem elaludtam akkor ismét félelemmel teli hangokat hallottam Niall felöl. Gyorsan hátra fordítottam majd nyugtatgatni kezdtem.
-Shhh, Niall, nyugi, itt vagyok. Ne félj itt vagyok. -Símitottam végig az arcán. De ő már sírt is. Látni őt ennyire szenvedni, nekem is könnyeket csalt a szemembe. -Niall, i-itt vagyok, és sz-szeretlek. Csak nyugi. -Szipogtam.
-Ne! Harry, ne menj sehova! Harry! -Kiabálta. Mit álmodhat?
-Nem megyek sehova, Niall kérlek, nyugodj meg. -Ráztam meg a vállát. Ebben a pillanatba kinyílt a szeme majd felült elém és megölelt.
-Oh, Harry, olyan borzalmas volt. -Zokogta bele a vállamba. Simogatni kezdtem szőke haját majd magam felé fordítottam.
-Gyere iszunk egy kis teát. -Ám amikor lerúgta magáról a takarót inkább úgy döntöttem, hogy én viszem le. Vállára terítettem egy pokrócot, majd két kezembe vettem őt. Leértünk a nappaliba, ahol letettem Niall-t a kanapéra. Villámgyorsan elő vettem két bögrét majd beledobtam egy-egy tea filtert. Nem sokára kész is lett, így kivittem Niallnek. Még mindig szipogott ám ezúttal egy paírzsebkendőbe. Oda adtam neki a bögrét majd fújogatni kezdte a teát.
Zayn*
Amikor lelöktem őt az ágyra észhez tértem.
-Hadjuk abba. -Ültem föl rá. Megfordított majd összekulcsolva a csuklóimat a fejem fölé emelte és neki fogta az ágy támlájának. Lehajolt hozzám majd a fülemhez.
-Miért? Te nem akarod? Látom, hogy de. -Hajolt le. Nem tudom leplezni a vágyam. Ez nem olyan dolog amit csak le lehet állítani. Ha olyan magas szinten kívánunk valakit -Mint én Andrew-t- akkor azt hagyni kell, hogy megtörténjen aminek meg kell. Gondolkozásom alatt Andrew gyorsan eltávolította a fekete pólóm majd apró harapásokat ejtett a kulcscsontom felett. Ráharaptam a nyelvemre, de nem tudtam tovább bent tartani a hangomat. Szinte felsikoltottam. Amikor elért a tudatomig az, hogy mit is tettem gyorsan rátapasztottam a kezemet a számra. Andrew kéjesen felnevetett majd folytatta, bőröm cincálását.
-Ah Andrew, ne húzd már az időt. -Nyögtem föl. Ebben a pillanatba lerántotta rólam a nadrágot az alsómmal együtt.
-Ez lesz az első... hogy érted? -Ragadott meg.
-Nem... lányok...-Ráztam a fejem.
-Nem úgy. Na mindegy. -Hogy értette? Na mindegy. lehajolt majd a szájába vett, belőlem meg olyan hangos nyögés szakadt ki, amiről soha nem gondoltam volna, hogy képes a torkomból ekkora hang kitörni. Amikor már nem éreztem őt csalódottan felnyögtem.
-Megakarod kóstolni? -Kérdezte.
-Mi? -Nem igazán értettem a kérdést.
-Megakarod tudni milyen ízed van? -Oké, lehet ez kicsit beteges, de ha egyszer érdekel. Bólintottam, majd fölém hajolt majd, mélyen és érzelmesen megcsókolt, hogy minden átjöjjön az én számba. Elfintotodtam.
-Pfff, ennek borzalmas íze van. -Vallottam be.
-Meg kell mondanom, egész finom. -Mondta majd levette a nadrágját.
Harry*
Niall fölállt majd kikacsolta a magnót. Mellém lépett majd le is ült.
-Ne... ne haragudj. -Mondtam.
-Ne, te ne haragudj. Nem kellene erőltetnem. Majd megfog történni amikor mindketten felkészültek vagyunk. És a spontaneitás a lefontosabb. -Öleltem át, majd befeküdtünk az ágyba.
*~*~*
Reggel, fogalmam sincs hányóra van, lehet, hogy még hajnal van. Kilestem Niall válla mögött. Sötét van. Akkor most vagy vihar lesz vagy még este van, VAGY mindkettő. Úgy döntöttem átölelem, Niall-t. Mefordultam majd átvetettem rajta a kezem és a lábamat is, mintha megvédeném valamitől. Meg is védem, a rossz álmoktól. Mostanában mindig rosszakat álmodik, beszél, kiabál és rugosódik. Kezdek agódni érte.
Niall megfogta azt a kezem amelyik a mellkasán nyugodott. Kissé megkönnyebbültem, hogy tudja én ittvagyok neki, és rám mindig számíthat, mindig, mindenhol. Mert szeretem őt, ő az életem. Nem is tudom mit kezdenék nélküle.
Már amikor -gonaloktól és gondoktól tömve- majdnem elaludtam akkor ismét félelemmel teli hangokat hallottam Niall felöl. Gyorsan hátra fordítottam majd nyugtatgatni kezdtem.
-Shhh, Niall, nyugi, itt vagyok. Ne félj itt vagyok. -Símitottam végig az arcán. De ő már sírt is. Látni őt ennyire szenvedni, nekem is könnyeket csalt a szemembe. -Niall, i-itt vagyok, és sz-szeretlek. Csak nyugi. -Szipogtam.
-Ne! Harry, ne menj sehova! Harry! -Kiabálta. Mit álmodhat?
-Nem megyek sehova, Niall kérlek, nyugodj meg. -Ráztam meg a vállát. Ebben a pillanatba kinyílt a szeme majd felült elém és megölelt.
-Oh, Harry, olyan borzalmas volt. -Zokogta bele a vállamba. Simogatni kezdtem szőke haját majd magam felé fordítottam.
-Gyere iszunk egy kis teát. -Ám amikor lerúgta magáról a takarót inkább úgy döntöttem, hogy én viszem le. Vállára terítettem egy pokrócot, majd két kezembe vettem őt. Leértünk a nappaliba, ahol letettem Niall-t a kanapéra. Villámgyorsan elő vettem két bögrét majd beledobtam egy-egy tea filtert. Nem sokára kész is lett, így kivittem Niallnek. Még mindig szipogott ám ezúttal egy paírzsebkendőbe. Oda adtam neki a bögrét majd fújogatni kezdte a teát.
2013. február 16., szombat
They don't know about us 5.rész I love you more than myself
Szerbusztok kedveseim :D Új suliba vagyok ezért szerintem be fogom vezetni, azt, hogy kb. 2 hetente fogok rész hozni az úgy mindenkinek megfelel? Most csak azért lett ilyen rövid mert nem tudok rendesen figyelni, de mondtam magamnak ha törik ha szakad én ezt akkor is megírom <3 Lana Del Rey- Ride... imádom :)
Zayn*
Andrew-val végig nevettük az egész utat vissza a stadiumba. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a fél órának. Mindig érzeni akarom azt a bizsergergető érzést a hasamba -Amit a lányok pillangóknak hívank, én inkább maradok a bizsegető érzésnél- amit akkor érzek amikor Andrew véletlen megérintett, vagy épp beszél hozzám. Ha már érintésről beszélünk, ahol az ujjai találkoztak a bőrömmel, ott lángolt a testem, az ereimbe dübörgött a vér és csak kapkodni tudtam a levegőt. Eddig a pillanatig nem tudtam mi az igaz szerelem, nem is ez a legjobb kifejezés inkább az, hogy viszonzatlan szerelem. Beléptünk a forgó ajtón majd Harry keze rántott félre.
-Hol a fenébe voltál? -Üvöltött rám. Félve néztem rá. -Elmarad a koncert. Át tették 1 hónap múlvára. -Mondta már kicsit megenyhülve. -Nem akarlak látni. Most ebben a pecrben írritál a fejed. -Fordult el. Vissza sétáltam Andrew-hoz majd átölelt, gondolom látta, hogy minnyárt sírok. Vissza öleltem majd elkezdtem zokogni.
-Shh, ne sírj. Minden rendben lesz. -Simogatta meg a hátam.
-Aludhatok nálad? Csakhogy jobban megismerjelek? -Persze hátsó szándékom is volt, de ezt majd késöbb. Átölelte a vállam majd elindultunk kifele. Rögtön az ajtó elött állt egy kis szürke ... bogár(??) Andrew beült a vezető helyére én meg az anyós ülésbe.
-Nem messze lakok, egy negyed óra. -Indította be a kocsit. Valóban negyed óra múlva ott voltunk. Egy tégla panel volt. Amolyan művészi lázadóknak. Fölmentünk azt hiszem a negyedikre majd kinyitotta a fehér, kopott ajtót.
-Ez a házam... öhm, lakásom. Fürdő, konyha, és nem gond, ha egy ágyba alszunk? Nincs más...- Fordult felém majd fölakasztotta mindkettőnk kabátját.
-Nem, nem gond. -Rántottam meg a vállam.
-Gyere, éhes vagy? Kérsz valamit? -Bólntottam. - Szendvics?
-Tökéletes. -Mosolyogtam rá. -Gyönyörű vagy. -Suttogtam olyan halkan, hogy azt hittem nem hallja meg.
-Tessék? -Fordult vissza. Megráztam a fejem majd kötül néztem a lakásba. Gitározik és zongorázik. Hm.. sok oldalról művelt ember. Van egy Macbookja is ami tele van minden féle matricáva. Pár perc múlva meg is jelent egy tálcával a kezébe amin gyönyörűen elkészített szendvicsek voltak két pohár cola társaságába. Leültünk majd elkezdtünk falatozni.
-Milyen zenéket szeretsz? -Kérdeztem.
-Rock, főleg. Red Hot Chili Peppers, Ledzeppelin... ílyeneket. Téged meg sem kérdezlek. Tudom. -Mosolygott. Mélyen a szemembe nézett én meg elvesztem a mélykék szemeibe. Zavartan harapott bele a sonkás szendvicsbe.
-Najó, Zayn én ezt már nem bírom. Túl ellenállhatatlan vagy számomra. Nem tudo...-Nekem nem kellett több. Tudtam mit kell tennem. Közel halyoltam hozzá, melött megcsókoltam volna megnyaltam a szám, nem tudomn miért, így jött össze. Megharaptam az alsóajkát amitől felnyögött. Soha életembe nem gondoltam volna, hogy ilyen egy sráccal smárolni. De ami ezután történt még legvadabb álmaimba sem tudtam volna beleképzelni.
Harry*
Elképesztően mérges vagyok Zayn-re. A fejem olyan vörös volt, mintha most jöttem volna a paradicsom fesztivától.
-Hé édes, nyugi. -Csókolt meg Niall. Nos igen, én és Niall nem régóta alkotunk egy párt, de ezalatt az idő alatt olyan közel kerültem hozzá, hogy ... khmm... nos wow (:'D). -Csak kicsit elszált az agya, ennyi. -Kezdte maszírozni a vállam amítől kélyesen felynögtem.
-Niall, tudod, hogy mennyire szeretlek, tudod, hogy akarom. Veled akarok lenni.- Fordultam felé.
-Nem lehet, mármint lehet, csak még nem biztos, hogy készen vagyok rá. -Niall, az örök félős. -Inkább csak hallgassunk valamit. Valami szexuális töltetű zenét? -Állt fel és lépett oda a magnóhoz.
Andrew-val végig nevettük az egész utat vissza a stadiumba. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a fél órának. Mindig érzeni akarom azt a bizsergergető érzést a hasamba -Amit a lányok pillangóknak hívank, én inkább maradok a bizsegető érzésnél- amit akkor érzek amikor Andrew véletlen megérintett, vagy épp beszél hozzám. Ha már érintésről beszélünk, ahol az ujjai találkoztak a bőrömmel, ott lángolt a testem, az ereimbe dübörgött a vér és csak kapkodni tudtam a levegőt. Eddig a pillanatig nem tudtam mi az igaz szerelem, nem is ez a legjobb kifejezés inkább az, hogy viszonzatlan szerelem. Beléptünk a forgó ajtón majd Harry keze rántott félre.
-Hol a fenébe voltál? -Üvöltött rám. Félve néztem rá. -Elmarad a koncert. Át tették 1 hónap múlvára. -Mondta már kicsit megenyhülve. -Nem akarlak látni. Most ebben a pecrben írritál a fejed. -Fordult el. Vissza sétáltam Andrew-hoz majd átölelt, gondolom látta, hogy minnyárt sírok. Vissza öleltem majd elkezdtem zokogni.
-Shh, ne sírj. Minden rendben lesz. -Simogatta meg a hátam.
-Aludhatok nálad? Csakhogy jobban megismerjelek? -Persze hátsó szándékom is volt, de ezt majd késöbb. Átölelte a vállam majd elindultunk kifele. Rögtön az ajtó elött állt egy kis szürke ... bogár(??) Andrew beült a vezető helyére én meg az anyós ülésbe.
-Nem messze lakok, egy negyed óra. -Indította be a kocsit. Valóban negyed óra múlva ott voltunk. Egy tégla panel volt. Amolyan művészi lázadóknak. Fölmentünk azt hiszem a negyedikre majd kinyitotta a fehér, kopott ajtót.
-Ez a házam... öhm, lakásom. Fürdő, konyha, és nem gond, ha egy ágyba alszunk? Nincs más...- Fordult felém majd fölakasztotta mindkettőnk kabátját.
-Nem, nem gond. -Rántottam meg a vállam.
-Gyere, éhes vagy? Kérsz valamit? -Bólntottam. - Szendvics?
-Tökéletes. -Mosolyogtam rá. -Gyönyörű vagy. -Suttogtam olyan halkan, hogy azt hittem nem hallja meg.
-Tessék? -Fordult vissza. Megráztam a fejem majd kötül néztem a lakásba. Gitározik és zongorázik. Hm.. sok oldalról művelt ember. Van egy Macbookja is ami tele van minden féle matricáva. Pár perc múlva meg is jelent egy tálcával a kezébe amin gyönyörűen elkészített szendvicsek voltak két pohár cola társaságába. Leültünk majd elkezdtünk falatozni.
-Milyen zenéket szeretsz? -Kérdeztem.
-Rock, főleg. Red Hot Chili Peppers, Ledzeppelin... ílyeneket. Téged meg sem kérdezlek. Tudom. -Mosolygott. Mélyen a szemembe nézett én meg elvesztem a mélykék szemeibe. Zavartan harapott bele a sonkás szendvicsbe.
-Najó, Zayn én ezt már nem bírom. Túl ellenállhatatlan vagy számomra. Nem tudo...-Nekem nem kellett több. Tudtam mit kell tennem. Közel halyoltam hozzá, melött megcsókoltam volna megnyaltam a szám, nem tudomn miért, így jött össze. Megharaptam az alsóajkát amitől felnyögött. Soha életembe nem gondoltam volna, hogy ilyen egy sráccal smárolni. De ami ezután történt még legvadabb álmaimba sem tudtam volna beleképzelni.
Harry*
Elképesztően mérges vagyok Zayn-re. A fejem olyan vörös volt, mintha most jöttem volna a paradicsom fesztivától.
-Hé édes, nyugi. -Csókolt meg Niall. Nos igen, én és Niall nem régóta alkotunk egy párt, de ezalatt az idő alatt olyan közel kerültem hozzá, hogy ... khmm... nos wow (:'D). -Csak kicsit elszált az agya, ennyi. -Kezdte maszírozni a vállam amítől kélyesen felynögtem.
-Niall, tudod, hogy mennyire szeretlek, tudod, hogy akarom. Veled akarok lenni.- Fordultam felé.
-Nem lehet, mármint lehet, csak még nem biztos, hogy készen vagyok rá. -Niall, az örök félős. -Inkább csak hallgassunk valamit. Valami szexuális töltetű zenét? -Állt fel és lépett oda a magnóhoz.
-Hogy mégjobban bujább legyek? -Mosolyogtam rá mire ő vissza mosolygott. megszólalt a We are young. Valahogy selytettem, hogy ezt teszi be. Ez a zene annyira felajjoz. Ami szerintem kicsit beteges de mit lehet vele kezdeni. Olyan a szöveg, hogy annak senki mnem tud ellenállni. Niall ledöntött az ágyra majd szó szerint szét tépte rajtam a pólót.
Louis*
Úgy nem volt kedvem élni. Fájt a fejem és még lázam is volt. Gyakorlatilag miattam maradt el a koncert. Nem is mert, ha Liam nem lenne ennyire ellenállhatatlan akkor nem csókolom meg és most nem fájana a fejem miatta. remek. Zayn is tiszta ideg, valószínűleg ezért ment el. Nem is baj, most nem tudnék a szemébe nézni. Ezt, hogy képzeli? Elég beteg.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


