2013. április 2., kedd

They don't know about us 7.rész Undisclosed Desires

Szivecskéim *-* Igen, megváradtattalak titeket. DE! Van okom, mégpedig a következők: puskáztam, anyuék rájöttek, és ebből kifolyólag nem netezhettem 2 azaz KETTŐ darab hétig :c De itt vagyok, ollvassatok :')
Louis*

-Sziasztok! - Hallottam Zayn hangját. Mindkettejük keze tele volt színes csomagokkal. -Hova tehetjük ezeket?
-Oda. -Mutattam a kijelölt "ajándékos" kanapéra. Amikor Zayn eltűnt a csomagokkal egy félénk srác lépett be. Nem volt túl magas, max csak a haja miatt tűnt annak.
-Hello, Andrew Smith vagyok!
-Louis, örülök, hogy eljöttél! A többiek a konyhába szenvednek, mutatkozz be nekik is! -Kedves srác.Zayn mellé sétáltam.
-Zayn, ő ki?
-Egy srác... -Vonta meg a vállát.
-Aham... Zayn nekem nem tudsz hazudni. Láttam, hogy hogy nézel rá. -Zayn csak nézett, aztán nagy levegőt vett és megveregette a vállam, amolyan "Jól van, tesó. Higgy amit akarsz" stílusba...
-Ne rólam beszéljünk, inkább rólad. Hogy haladsz Liam-mel? -Hát persze. Mindig ezzel nyaggatnak.
-Hát... -Amikor elmondtam, volna az egészet, hogy megcsókoltam, az egész lakásban elment az áram. -Huhh... -Fújtam ki a levegőt.
-Ne!! A büdös szent sza... -Hallottam Harry hangját. -Szalszát... -Javította ki magát, mire mind elnevettük magunk. Fölsiettem az emeletre, hogy hozzák pár gyertyát. Hangokat hallottam. Azt hittem valamelyik srác akar megszívatni. De, nem. Oh, hatalmasat tévedtem.
 Benyitottam a kamrába, ahol a fölösleges, vagy éppen most nem használatos dolgokat tároljuk. Meggyújtottam magamnak egy gyertyát, csakhogy megtaláljam a többit. Ám amikor kezdtem látni a láng kialudt. Újra meggyújtottam és megint elaludt.
-Liam? Liam! Liam Payne, gyere ide! Ez nem vicces! -Nevettem el magam keserűen. Amikor lesett, hogy nem Liam volt lefagyott a mosoly az arcomról, és észnélkül szaladni kezdtem. Gyertyával vagy anélkül, én rohantam.
-Na mi van Lou, hoztál gyetyát? -Nevetett Zayn. Lassan felé néztem majd egy "észnél vagy te?" nézést lövelltem felé a szememmel.
-Hülye vagy?? Tudod mennyire besza.... beszalszáztam!? -Oké, ezen már én is nevettem, és elszállt minden félelmem.

Liam*

Hamar visszajött az áram, de Harry még mindig káromkodásokat szórt a sütőre.
-Bocsi srácok, de nem lesz karácsonyi vacsi.... -Biggyesztette le a száját.
-Semmi baj, Haz. Rendelünk pizzát. -Veregettem meg a vállát.
-De az nem karácsonyi...- Csapkodott a levegőbe.
-Nem valóban nem. De mi átlagosak vagyunk? Nem hiszem, nézz végig rajtunk, és gondolkozz. Az éhenkórász Niall, biztos pizzát enne. -Mutattam végig a társaságon. -És szerintem pizza mellett könnyebben megismerhetjük, a mi Andy-nket. -Öleltem át az említett vállát.
-Öhm, Andrew... -Köhintett.
-Hát persze. -Mosolyogtam, majd Lou mellé léptem. -Oké, ki mit kér? -Még mielőtt bárki is a fülembe üvöltötte volna a rendelését Harry közbeszólt.
-Oké, nuku karácsonyi kaja, De szerintetek melyik kajálda van nyitva szenteste? -Húzta fel a szemöldökét. Egy pillanatra elgondolkoztam, majd eszembe jutott, hogy van egy pizzázó nem messze, ami mindig nyitva van.
-Rendben, gyerekek. Bombázzatok meg a rendelésekkel. -Vettem elő papírt és tollat mert tudtam, hogy sok lesz ez a mennyiségű információ.
 Összegezve: Niall: Két sonkás-gombás pizzát kért, extra nagy sültkumpival, hagyma karikákkal és kólával.
Zayn: Vega hambit, és fantát rendelt. Lou: Két krumplit, Gyros-os pizzával. Andrew: Gyros tál, Dr. Pepper. Én is ezt kértem. Harry: Gyros pitába.
 Igen, görög-olasz estét tartottunk. Fé óráva a rendelés után csöngettek.
-Hö, hö, hö!!!
-Kaja!!!
-Éhen halok!! -Kiabáltak ki. Én nyitottam ajtót. gyrosan kifizettem, majd elvettem a torony nagyságő kajatömeget. Komolyan, nagyobb volt mint az Empire State B.
-Add csak ide a kajáim! -Vette el tőlem Niall az első dobozt ami a keze ügyébe került. Mosolyogva nyitotta ki majd undorodva vissza zárta a doboz fedelét. -Pfhujjj.... Én nem Gyros-ost kértem.
-Hej, az az enyém!! - "Háborodott föl" Zayn, és elvette tőle a dobozt. Fél percen belűl kitört a káosz, és kezdetét vette a kaja háború. Mindenhonna a "NEM EZ AZ ENYÉM!" "NE HAZUDJ, ÉN KÉRTEM EZT" meg "NIALL, ADD IDE! a TIED MÁR NÁLAD VAN!!" További fél óra kellett, hogy lenyugodjanak a kedéjek és rendesen eltudjunk kezdeni enni.
 A karácsonfa elött ültünk, asszem' így? Niall mellette Harry, Haz mellett Zayn és az ő jobb oldalán volt Andrew. Andrew után Lou és végül én.
-Oké, kikészít ez a csend... -Pattant fel Lou.
-Ne!! Nehogy bemerd kapcsolni a Linkin Parkot! -Mutogatott fenyegetően Zayn a mutató ujjával.
-Miért mi bajod van a Linkin Parkkal?
-Hmm, nem is tudom... Uncsi, és borzalmas zenét játszanak. -Tűnődött el.
-Oké, akkor mit akar a társaság? -Lou, természetes költőinek szánta a kérdést, de persze a többiek nem, és így kezdődött minden elörről.
-Coldplay!
-Nem! Imagine Dragons!
-Paramore! -Minden féle bandát ahalottam, és mivel senki nincs a hangfalaknál, én fogok beállítani valamit.
               
                 Ma-ma-ma mad mad. Ma- ma-ma mad mad... 
Mind egyemberként néztek rám.
-Ez komoly?
-Télleg' ezt raktad be??
-Oké, ha már Muse akkor legyen a Sing for Absolution!
-NEM! Muse, ergo Time is running out!! -Ezek készek.
-Oké, nem tudunk semmibe egyesére jutni, így inkább ajándékozzunk. -Csaptam össze a tenyerem. Végre valami amibe mind a hatan (Andrew-val) benne voltunk. Láttam, hogy Lout kiveri víz, így odaléptem mellé.
-Hé, mi a baj? Gyere. -Ragadtam meg a csuklóját, de mintha földbe gyökerezett volna a lába.
-Mi? Oké. -Végre megindult, majd fölvette a négy csomagját.
-Mivel, most is kitörne az "én akarok kezdeni" nevű háború én kezdek. -Még egy valami amibe benne voltak. Na haladunk, kapnak egy-egy piros pontot.
-Elsőnek Lou-nak adom. -Nyújtottam át neki a csomagot.
-Köszönöm. -Mondta majd átölelt. Visszaült a helyére, én meg megesküdtem, hogy addog nem folytatom, amíg nem láttam az arcát. Lassan bontotta ki a a dobozkát. Kezét a szájára tapasztotta, majd láttam, hgoy csillog a szemem. -Liam... ez... -nyögte, majd fölcsatolta a kezére a karkötöt, amin egy répa volt és melette ez a szöveg, franciául: (Nem tudom, miért pont franciául, de olyan jól hangzott)

                                             Nous sommes les mêmes

Egyébként, az jelenti, hogy Ugyan azok vagyunk.
 Harry lefordította Lounak a szöveget, miközbe a könnyeivel küzködött.
Mindenki örült az ajándékának, csak Niall mérgelődött elmondása szerint "Miért nem lehet megenni a párnát? Olyan ínycsiklanóan néz ki!" Szegény Andrew csak Zayn-től kapott ajándékot, de annak nagyon örült.
Nálunk így telik az ünnep. Lehet, hogy átkéne nevezni ezt a napot OneKarácsIon-ra. Oké, ez elég hülyén hangzott.