:')

Sajnálom, de egy kicsit szüneteltetem a blogot, mert nem tudok mit írni... várok ötleteket, mert egyedül mostanába nem megy.... Ígérem ha kapok valami jót akkor megírom, mert kivagyok fulladva most Lilo téren :( <3

They don't know about us 7.rész Undisclosed Desires

Szivecskéim *-* Igen, megváradtattalak titeket. DE! Van okom, mégpedig a következők: puskáztam, anyuék rájöttek, és ebből kifolyólag nem netezhettem 2 azaz KETTŐ darab hétig :c De itt vagyok, ollvassatok :')

Louis*

-Sziasztok! - Hallottam Zayn hangját. Mindkettejük keze tele volt színes csomagokkal. -Hova tehetjük ezeket?
-Oda. -Mutattam a kijelölt "ajándékos" kanapéra. Amikor Zayn eltűnt a csomagokkal egy félénk srác lépett be. Nem volt túl magas, max csak a haja miatt tűnt annak.
-Hello, Andrew Smith vagyok!
-Louis, örülök, hogy eljöttél! A többiek a konyhába szenvednek, mutatkozz be nekik is! -Kedves srác.Zayn mellé sétáltam.
-Zayn, ő ki?
-Egy srác... -Vonta meg a vállát.
-Aham... Zayn nekem nem tudsz hazudni. Láttam, hogy hogy nézel rá. -Zayn csak nézett, aztán nagy levegőt vett és megveregette a vállam, amolyan "Jól van, tesó. Higgy amit akarsz" stílusba...
-Ne rólam beszéljünk, inkább rólad. Hogy haladsz Liam-mel? -Hát persze. Mindig ezzel nyaggatnak.
-Hát... -Amikor elmondtam, volna az egészet, hogy megcsókoltam, az egész lakásban elment az áram. -Huhh... -Fújtam ki a levegőt.
-Ne!! A büdös szent sza... -Hallottam Harry hangját. -Szalszát... -Javította ki magát, mire mind elnevettük magunk. Fölsiettem az emeletre, hogy hozzák pár gyertyát. Hangokat hallottam. Azt hittem valamelyik srác akar megszívatni. De, nem. Oh, hatalmasat tévedtem.
 Benyitottam a kamrába, ahol a fölösleges, vagy éppen most nem használatos dolgokat tároljuk. Meggyújtottam magamnak egy gyertyát, csakhogy megtaláljam a többit. Ám amikor kezdtem látni a láng kialudt. Újra meggyújtottam és megint elaludt.
-Liam? Liam! Liam Payne, gyere ide! Ez nem vicces! -Nevettem el magam keserűen. Amikor lesett, hogy nem Liam volt lefagyott a mosoly az arcomról, és észnélkül szaladni kezdtem. Gyertyával vagy anélkül, én rohantam.
-Na mi van Lou, hoztál gyetyát? -Nevetett Zayn. Lassan felé néztem majd egy "észnél vagy te?" nézést lövelltem felé a szememmel.
-Hülye vagy?? Tudod mennyire besza.... beszalszáztam!? -Oké, ezen már én is nevettem, és elszállt minden félelmem.

Liam*

Hamar visszajött az áram, de Harry még mindig káromkodásokat szórt a sütőre.
-Bocsi srácok, de nem lesz karácsonyi vacsi.... -Biggyesztette le a száját.
-Semmi baj, Haz. Rendelünk pizzát. -Veregettem meg a vállát.
-De az nem karácsonyi...- Csapkodott a levegőbe.
-Nem valóban nem. De mi átlagosak vagyunk? Nem hiszem, nézz végig rajtunk, és gondolkozz. Az éhenkórász Niall, biztos pizzát enne. -Mutattam végig a társaságon. -És szerintem pizza mellett könnyebben megismerhetjük, a mi Andy-nket. -Öleltem át az említett vállát.
-Öhm, Andrew... -Köhintett.
-Hát persze. -Mosolyogtam, majd Lou mellé léptem. -Oké, ki mit kér? -Még mielőtt bárki is a fülembe üvöltötte volna a rendelését Harry közbeszólt.
-Oké, nuku karácsonyi kaja, De szerintetek melyik kajálda van nyitva szenteste? -Húzta fel a szemöldökét. Egy pillanatra elgondolkoztam, majd eszembe jutott, hogy van egy pizzázó nem messze, ami mindig nyitva van.
-Rendben, gyerekek. Bombázzatok meg a rendelésekkel. -Vettem elő papírt és tollat mert tudtam, hogy sok lesz ez a mennyiségű információ.
 Összegezve: Niall: Két sonkás-gombás pizzát kért, extra nagy sültkumpival, hagyma karikákkal és kólával.
Zayn: Vega hambit, és fantát rendelt. Lou: Két krumplit, Gyros-os pizzával. Andrew: Gyros tál, Dr. Pepper. Én is ezt kértem. Harry: Gyros pitába.
 Igen, görög-olasz estét tartottunk. Fé óráva a rendelés után csöngettek.
-Hö, hö, hö!!!
-Kaja!!!
-Éhen halok!! -Kiabáltak ki. Én nyitottam ajtót. gyrosan kifizettem, majd elvettem a torony nagyságő kajatömeget. Komolyan, nagyobb volt mint az Empire State B.
-Add csak ide a kajáim! -Vette el tőlem Niall az első dobozt ami a keze ügyébe került. Mosolyogva nyitotta ki majd undorodva vissza zárta a doboz fedelét. -Pfhujjj.... Én nem Gyros-ost kértem.
-Hej, az az enyém!! - "Háborodott föl" Zayn, és elvette tőle a dobozt. Fél percen belűl kitört a káosz, és kezdetét vette a kaja háború. Mindenhonna a "NEM EZ AZ ENYÉM!" "NE HAZUDJ, ÉN KÉRTEM EZT" meg "NIALL, ADD IDE! a TIED MÁR NÁLAD VAN!!" További fél óra kellett, hogy lenyugodjanak a kedéjek és rendesen eltudjunk kezdeni enni.
 A karácsonfa elött ültünk, asszem' így? Niall mellette Harry, Haz mellett Zayn és az ő jobb oldalán volt Andrew. Andrew után Lou és végül én.
-Oké, kikészít ez a csend... -Pattant fel Lou.
-Ne!! Nehogy bemerd kapcsolni a Linkin Parkot! -Mutogatott fenyegetően Zayn a mutató ujjával.
-Miért mi bajod van a Linkin Parkkal?
-Hmm, nem is tudom... Uncsi, és borzalmas zenét játszanak. -Tűnődött el.
-Oké, akkor mit akar a társaság? -Lou, természetes költőinek szánta a kérdést, de persze a többiek nem, és így kezdődött minden elörről.
-Coldplay!
-Nem! Imagine Dragons!
-Paramore! -Minden féle bandát ahalottam, és mivel senki nincs a hangfalaknál, én fogok beállítani valamit.
               
                 Ma-ma-ma mad mad. Ma- ma-ma mad mad... 
Mind egyemberként néztek rám.
-Ez komoly?
-Télleg' ezt raktad be??
-Oké, ha már Muse akkor legyen a Sing for Absolution!
-NEM! Muse, ergo Time is running out!! -Ezek készek.
-Oké, nem tudunk semmibe egyesére jutni, így inkább ajándékozzunk. -Csaptam össze a tenyerem. Végre valami amibe mind a hatan (Andrew-val) benne voltunk. Láttam, hogy Lout kiveri víz, így odaléptem mellé.
-Hé, mi a baj? Gyere. -Ragadtam meg a csuklóját, de mintha földbe gyökerezett volna a lába.
-Mi? Oké. -Végre megindult, majd fölvette a négy csomagját.
-Mivel, most is kitörne az "én akarok kezdeni" nevű háború én kezdek. -Még egy valami amibe benne voltak. Na haladunk, kapnak egy-egy piros pontot.
-Elsőnek Lou-nak adom. -Nyújtottam át neki a csomagot.
-Köszönöm. -Mondta majd átölelt. Visszaült a helyére, én meg megesküdtem, hogy addog nem folytatom, amíg nem láttam az arcát. Lassan bontotta ki a a dobozkát. Kezét a szájára tapasztotta, majd láttam, hgoy csillog a szemem. -Liam... ez... -nyögte, majd fölcsatolta a kezére a karkötöt, amin egy répa volt és melette ez a szöveg, franciául: (Nem tudom, miért pont franciául, de olyan jól hangzott)

                                             Nous sommes les mêmes

Egyébként, az jelenti, hogy Ugyan azok vagyunk.
 Harry lefordította Lounak a szöveget, miközbe a könnyeivel küzködött.
Mindenki örült az ajándékának, csak Niall mérgelődött elmondása szerint "Miért nem lehet megenni a párnát? Olyan ínycsiklanóan néz ki!" Szegény Andrew csak Zayn-től kapott ajándékot, de annak nagyon örült.
Nálunk így telik az ünnep. Lehet, hogy átkéne nevezni ezt a napot OneKarácsIon-ra. Oké, ez elég hülyén hangzott.

they don't know about us 6.rész Do the fuck you want to...

Szióó :3 Ki szereti a Sherlock-ot? :'3 Szerintem rohadt jó >_< De visszatérve ide...  ^^ Jó olvasást és orrvérzést ^-^  ÚÚÚÚÚÚÚÚÚGGGGGYYYY SAAAAAJJJJJNNNNÁÁÁÁLLLLOOOMMM, DEEEEE MOOOOOOOSSSSSTTTT IIIILLLLYYYEEENN TÖÖÖKKK RÖÖÖÖVVVVIIIIDDD LETTT. Ígérem a kövi hossssssssszabbbbb lessz ;) Csak azért, mert abba lesz az izgi rész :'D

Louis*

Miután hazamentünk -mindenki kivéve Zayn-t- rögtön a szobámba futottam és beugrottam az ágyamba. Elképesztően rosszul voltam.  Amikor kellemesen befészkeltem magam az ágyba, na vajon mi történt? Kopogtak. 
-Mi van? -Emeltem meg éppen csak egy kicsit a fejem. 
Liam vagyok, bemehetek? -Vettem egy nagy lélegzetet majd vissza hajtottam a fejem a párnámra. 
-Gyere! -Az ajtó nyikorogva kinyílt és a folyosó gyér fényét beengedte. Hamar finom illat lengte be a szobát, Liam mi a fenét hozott nekem? Lassan felültem és rájöttem, hogy semmit nem látok, mert a szemem még nem szokta meg az erős  fényt, így hunyorítanom kellett. -Mi az? Ajtót csukd be! -Mutattam az említett nyílás záró felé. Letette a cuccokat az éjjeli szekrényre és felkapcsolta az azon lévő kis lámpát. Odasétált az ajtóhoz majd becsukta. Visszajött, én meg akaratom ellenére is odébb csúsztam, hogy legyen helye, amit el is fogadott és leült mellém. 
-Lou, beszélnünk kell. Mármint én beszélek te meg mondod, hogy "ühüm! Igen, értem". 

-Ühüm, igen értem...-Bólogattam, majd halványan elmosolyodott. 

-Oké, figyelj, ami, nem tudom, hogy mikor történt, arról szeretnék veled beszélni. Nem akartam ilyen bunkó lenni, csak meglepődtem. Hidd el én is szeretlek, és el sem hiszed, hogy mennyi ideje vártam már ezt. De, most, hogy megtörtént, nem tudtam mit reagálni. Ne haragudj. -Te jó ég. Oké, lehet, hogy csak beképzeltem azt, hogy fáj a fejem, vagy Liam miatt volt. Nyomott egy csókot az arcomra majd felém nyujtotta a kezét. -Akkor feldíszitjük azt a szerencsétlen fát? -Fölpattantam majd Liam után siettem. Amikor leértünk, úgy döntöttem, küldök egy SMS-t Zayn-nek, hogy hozza el azt az Andrew gyereket karácsonyozni. Előkaptam a mobilom majd megkerestem Zayn nevét és pötyögni kezdtem a következő szöveget: 


Várjuk Andrew-t is. Karácsonyozzunk együtt. LT

Amíg vártam a választ Liam elkezdett sütni-főzni én meg a fát dísziteni. Lassan lejött a gerle pár és ők is beszálltak. Harry húzott a konyhába, hogy kioktassa Liam-et, Niall meg jött nekem segíteni. 

-Nem, nem és nem! Liam, cukor és a vanílliás cukor között van külömbség! Vedd észre! -Hallottuk a konyhából. Elnevettük magünk, majd a csillag fűzért kicsomózása közben, beszélgetést kezdeményeztem:
-Meg vagytok Harry-vel? 
-Igen, persze. Szeretjük egymást. 
-Mióta is vagytok együtt?
-Két hónapja. -Az, igen. Nem semmi lehet, Niall-t kibíri két hónapon keresztül. Amikor végre sikerült megoldanim a csillag fűzért relytéjt, csipogni kezdett a telefonom. Oh, biztos Zayn válaszolt. 

Oké, eljön ő is. ZM

-Srácok a konyhába! Plusz egy fő! -Kiabáltam be nekik. 

-Ki jön? -Lépett be Harry, egy rongyba törlögette a kezét. 
-Zayn "haverja"-Karcoltam a levegőbe idéző jelet. Ő bólintott majd vissza tért a konyhába, ami szerintem, inkább hasónlít a csatatérre, mintsem egy karácsony elötti konyhára. 

                                

                                                                    

Belldom?

Egyébkén mivel már az összes felesleges blogot töröltem, ezért most 2 blogom van amiből csak ezt írom. Szeretnétek egy olyan blogot ahol ők lennének fő szerepben? :

DominicMatthew

Aki nem ismeri őket: Ők ketten a Muse ban játszanak Matt énekes és basszusgitáros, Dom meg dobol *o* Nézzetek utánuk és ha szerintetek megéri egy ilyen blogot írni, akkor írjátok le. Köszönöm és elnézést, hogy loptam az időröket :) Egyébként az ő párosuk neve Belldom, nézzetek utána a Youtube-on vagy Tumblr esetleg We heart it :) És az ő 'bromanceük' tényleg létezik :o Oké, ezt pont Larry shipperként mondom, de én hiszek Larry-ben és tudom, hogy van kösztük valalami ami több mint puszta bro-ság. #Larryfeverandmore *-* Nos, vissza térve Belldom-ra, okés? Kommenteket, hogy milyen ötlet lenne :)

B. XxX

They don't know about us 6.rész Do what the fuck you want to... 1/2

Viva la vida! Nem tudom ti hogy vagytok a rock zenével de én személy szerint imádooom *-* Szeretnélek megismerni titeket(Habár csak egy emböke ír comment-et) Ezért légszi linkeljétek be a kedvenc számaitokat:) <3 Itt vannak az enyémeim: Full Viva la vida album from Coldplay *-*  Full Some nights album from Fun. *-* Full The 2nd Law album from Muse *-*  Két részben adom le ha  nem gond :)

Zayn*

Amikor lelöktem őt az ágyra észhez tértem.
-Hadjuk abba. -Ültem föl rá. Megfordított majd összekulcsolva a csuklóimat a fejem fölé emelte és neki fogta az ágy támlájának. Lehajolt hozzám majd a fülemhez.
-Miért? Te nem akarod? Látom, hogy de. -Hajolt le. Nem tudom leplezni a vágyam. Ez nem olyan dolog amit csak le lehet állítani. Ha olyan magas szinten kívánunk valakit -Mint én Andrew-t- akkor azt hagyni kell, hogy megtörténjen aminek meg kell. Gondolkozásom alatt Andrew gyorsan eltávolította a fekete pólóm majd apró harapásokat ejtett a kulcscsontom felett. Ráharaptam a nyelvemre, de nem tudtam tovább bent tartani a hangomat. Szinte felsikoltottam. Amikor elért a tudatomig az, hogy  mit is tettem gyorsan rátapasztottam a kezemet a számra. Andrew kéjesen felnevetett majd folytatta, bőröm cincálását. 
-Ah Andrew, ne húzd már az időt. -Nyögtem föl. Ebben a pillanatba lerántotta rólam a nadrágot az alsómmal együtt. 
-Ez lesz az első... hogy érted? -Ragadott meg.
-Nem... lányok...-Ráztam a fejem. 
-Nem úgy. Na mindegy. -Hogy értette? Na mindegy. lehajolt majd a szájába vett, belőlem meg olyan hangos nyögés szakadt ki, amiről soha nem gondoltam volna, hogy képes a torkomból ekkora hang kitörni. Amikor már nem éreztem őt csalódottan felnyögtem.
-Megakarod kóstolni? -Kérdezte. 
-Mi? -Nem igazán értettem a kérdést.
-Megakarod tudni milyen ízed van? -Oké, lehet ez kicsit beteges, de ha egyszer érdekel. Bólintottam, majd fölém hajolt majd, mélyen és érzelmesen megcsókolt, hogy minden átjöjjön az én számba. Elfintotodtam. 
-Pfff, ennek borzalmas íze van. -Vallottam be. 
-Meg kell mondanom, egész finom. -Mondta majd levette a nadrágját. 

Harry*

Niall fölállt majd kikacsolta a magnót. Mellém lépett majd le is ült. 
-Ne... ne haragudj. -Mondtam. 
-Ne, te ne haragudj. Nem kellene erőltetnem. Majd megfog történni amikor mindketten felkészültek vagyunk. És a spontaneitás a lefontosabb. -Öleltem át, majd befeküdtünk az ágyba. 
                                                       *~*~*
Reggel, fogalmam sincs hányóra van, lehet, hogy még hajnal van. Kilestem Niall válla mögött. Sötét van. Akkor most vagy vihar lesz vagy még este van, VAGY mindkettő. Úgy döntöttem átölelem, Niall-t. Mefordultam majd átvetettem rajta a kezem és a lábamat is, mintha megvédeném valamitől. Meg is védem, a rossz álmoktól. Mostanában mindig rosszakat álmodik, beszél, kiabál és rugosódik. Kezdek agódni érte. 
 Niall megfogta azt a kezem amelyik a mellkasán nyugodott. Kissé megkönnyebbültem, hogy tudja én ittvagyok neki, és rám mindig számíthat, mindig, mindenhol. Mert szeretem őt, ő az életem. Nem is tudom mit kezdenék nélküle. 
 Már amikor -gonaloktól és gondoktól tömve- majdnem elaludtam akkor ismét félelemmel teli hangokat hallottam Niall felöl. Gyorsan hátra fordítottam majd nyugtatgatni kezdtem.
-Shhh, Niall, nyugi, itt vagyok. Ne félj itt vagyok. -Símitottam végig az arcán. De ő már sírt is. Látni őt ennyire szenvedni, nekem is könnyeket csalt a szemembe. -Niall, i-itt vagyok, és sz-szeretlek. Csak nyugi. -Szipogtam. 
-Ne! Harry, ne menj sehova! Harry! -Kiabálta. Mit álmodhat? 
-Nem megyek sehova, Niall kérlek, nyugodj meg. -Ráztam meg a vállát. Ebben a pillanatba kinyílt a szeme majd felült elém és megölelt. 
-Oh, Harry, olyan borzalmas volt. -Zokogta bele a vállamba. Simogatni kezdtem szőke haját majd magam felé fordítottam. 
-Gyere iszunk egy kis teát. -Ám amikor lerúgta magáról a takarót inkább úgy döntöttem, hogy én viszem le. Vállára terítettem egy pokrócot, majd két kezembe vettem őt. Leértünk a nappaliba, ahol letettem Niall-t a kanapéra. Villámgyorsan elő vettem két bögrét majd beledobtam egy-egy tea filtert. Nem sokára kész is lett, így kivittem Niallnek. Még mindig szipogott ám ezúttal egy paírzsebkendőbe. Oda adtam neki a bögrét majd fújogatni kezdte a teát.

They don't know about us 5.rész I love you more than myself

Szerbusztok kedveseim :D Új suliba vagyok ezért szerintem be fogom vezetni, azt, hogy kb. 2 hetente fogok rész hozni az úgy mindenkinek megfelel? Most csak azért lett ilyen rövid mert nem tudok rendesen figyelni, de mondtam magamnak ha törik ha szakad én ezt akkor is megírom <3 Lana Del Rey- Ride... imádom :)

xD

Zayn*

Andrew-val végig nevettük az egész utat vissza a stadiumba. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a fél órának. Mindig érzeni akarom azt a bizsergergető érzést a hasamba -Amit a lányok pillangóknak hívank, én inkább maradok a bizsegető érzésnél- amit akkor érzek amikor Andrew véletlen megérintett, vagy épp beszél hozzám. Ha már érintésről beszélünk, ahol az ujjai találkoztak a bőrömmel, ott lángolt a testem, az ereimbe dübörgött a vér és csak kapkodni tudtam a levegőt. Eddig a pillanatig nem tudtam mi az igaz szerelem, nem is ez a legjobb kifejezés inkább az, hogy viszonzatlan szerelem. Beléptünk a forgó ajtón majd Harry keze rántott félre.
-Hol a fenébe voltál? -Üvöltött rám. Félve néztem rá. -Elmarad a koncert. Át tették 1 hónap múlvára. -Mondta már kicsit megenyhülve. -Nem akarlak látni. Most ebben a pecrben írritál a fejed. -Fordult el. Vissza sétáltam Andrew-hoz majd átölelt, gondolom látta, hogy minnyárt sírok. Vissza öleltem majd elkezdtem zokogni. 
-Shh, ne sírj. Minden rendben lesz. -Simogatta meg a hátam.
-Aludhatok nálad? Csakhogy jobban megismerjelek? -Persze hátsó szándékom is volt, de ezt majd késöbb. Átölelte a vállam majd elindultunk kifele. Rögtön az ajtó elött állt egy kis szürke ... bogár(??) Andrew beült a vezető helyére én meg az anyós ülésbe. 
-Nem messze lakok, egy negyed óra. -Indította be a kocsit. Valóban negyed óra múlva ott voltunk. Egy tégla panel volt. Amolyan művészi lázadóknak. Fölmentünk azt hiszem a negyedikre majd kinyitotta a fehér, kopott ajtót. 
-Ez a házam... öhm, lakásom. Fürdő, konyha, és nem gond, ha egy ágyba alszunk? Nincs más...- Fordult felém majd fölakasztotta mindkettőnk kabátját.
-Nem, nem gond. -Rántottam meg a vállam. 
-Gyere, éhes vagy? Kérsz valamit? -Bólntottam. - Szendvics? 
-Tökéletes. -Mosolyogtam rá. -Gyönyörű vagy. -Suttogtam olyan halkan, hogy azt hittem nem hallja meg. 
-Tessék? -Fordult vissza. Megráztam a fejem majd kötül néztem a lakásba. Gitározik és zongorázik. Hm.. sok oldalról művelt ember. Van egy Macbookja is ami tele van minden féle matricáva. Pár perc múlva meg is jelent egy tálcával a kezébe amin gyönyörűen elkészített szendvicsek voltak két pohár cola társaságába. Leültünk majd elkezdtünk falatozni. 
-Milyen zenéket szeretsz? -Kérdeztem. 
-Rock, főleg. Red Hot Chili Peppers, Ledzeppelin... ílyeneket. Téged meg sem kérdezlek. Tudom. -Mosolygott. Mélyen a szemembe nézett én meg elvesztem a mélykék szemeibe. Zavartan harapott bele a sonkás szendvicsbe. 
-Najó, Zayn én ezt már nem bírom. Túl ellenállhatatlan vagy számomra. Nem tudo...-Nekem nem kellett több. Tudtam mit kell tennem. Közel halyoltam hozzá, melött megcsókoltam volna megnyaltam a szám, nem tudomn miért, így jött össze. Megharaptam az alsóajkát amitől felnyögött. Soha életembe nem gondoltam volna, hogy ilyen egy sráccal smárolni. De ami ezután történt még legvadabb álmaimba sem tudtam volna beleképzelni. 

Harry*

Elképesztően mérges vagyok Zayn-re. A fejem olyan vörös volt, mintha most jöttem volna a paradicsom fesztivától. 
-Hé édes, nyugi. -Csókolt meg Niall. Nos igen, én és Niall nem régóta alkotunk egy párt, de ezalatt az idő alatt olyan közel kerültem hozzá, hogy ... khmm... nos wow (:'D). -Csak kicsit elszált az agya, ennyi. -Kezdte maszírozni a vállam amítől kélyesen felynögtem. 
-Niall, tudod, hogy mennyire szeretlek, tudod, hogy akarom. Veled akarok lenni.- Fordultam felé.
-Nem lehet, mármint lehet, csak  még nem biztos, hogy készen vagyok rá. -Niall, az örök félős. -Inkább csak hallgassunk valamit. Valami szexuális töltetű zenét? -Állt fel és lépett oda a magnóhoz. 

-Hogy mégjobban bujább legyek? -Mosolyogtam rá mire ő vissza mosolygott. megszólalt a We are young. Valahogy selytettem, hogy ezt teszi be. Ez a zene annyira felajjoz. Ami szerintem kicsit beteges de mit lehet vele kezdeni. Olyan a szöveg, hogy annak senki mnem tud ellenállni. Niall ledöntött az ágyra majd szó szerint szét tépte rajtam a pólót. 

Louis* 

Úgy nem volt kedvem élni. Fájt a fejem és még lázam is volt. Gyakorlatilag miattam maradt el a koncert. Nem is mert, ha Liam nem lenne ennyire ellenállhatatlan akkor nem csókolom meg és most nem fájana a fejem miatta. remek. Zayn is tiszta ideg, valószínűleg ezért ment el. Nem is baj, most nem tudnék a szemébe nézni. Ezt, hogy képzeli? Elég beteg. 

They don't know about us 4.rész Sorry but, what the fuck is that?

A részt Teddy *-* nek ajánlom :)

Egy kis Fun XDImádatos *w*

Louis*

-When my time comes Forget the wrong that I've done Help me leave behind some
Reasons to be missed  And don't resent me And when you're feeling empty
Keep me in your memory Leave out all the rest Leave out all the rest...- Énekeltem majd letöröltem egy könnycseppet a szemem sarkából. Annyi érzelem fel gyülemlett bennem , hogy ezt már nem tudtam kontrollálni. Valaki kopogott , gyorsan letöröltem a cseppet az arcomról.
-Gyere!-Kiabáltam ki. Az ajtó lassan kinyílt majd megjelent egy láb fél másodpercre rá a gazdája is. Liam volt. Óriási...-Igen? -Kérdeztem a lehető legjobban elrejteni a gúnyt a hangomból. Azthiszem sikerült.
-Nézd Lou.... az ami reggel...
-Baráti puszi.- Bólintottam majd le tessékeltem magam mellé amit el is fogadott és leült mellém. Túl közel volt  ahhoz , hogy érzelmileg lejen legyek, így csak a testem volt ott és abban az üres testben ez bolyongott: Louis Tomlinson, meg ne merd csókolni! Liam mélyen a szemembe nézett majd a csók ellenes ismétlődő hang hirtelen átváltott arra , hogy itt a lehetőség ,hajrá! Azt hittem én fogom megtenni az első lépést de nem. Nagyot nyelt majd behunyta a szemét majd közelebb hajolt.
-Ne...-Hajoltam el.-Nem kell.
-Nem akarod.-Ezt sokkal inkább tényként mondta mint kérdésként. Már hogyne akarnám? Csak nem így és nem a tudattal , hogy ő csak hirtelen felindulásból szeretné. -Ne haragudj.-Hajtotta le a fejét. Nem akartam így látni őt. Nem szeretem amikor szenved. Hüvelyk ujjammal megemeltem a fejét majd letöröltem a könnycseppel az arcáról. Szeme olyan gyönyörűen csillogott , hogy a szívem szakad érte.  Közelebb húztam magamhoz majd ajkaimat övéihez érintettem. Ajkai puhák voltak és édesek. Lassan és félve kinyitotta a száját ahogy én is. Csodás csók volt. Soha nem gondoltam volna , hogy vissza csókol. De az van ezt kell szeretni. És én nagyon szeretem. Olyan szinten elmélyítette , hogy nem tudtam uralkodni magamon , legalább is ha nem lenne ekkora önkontrollom.
 Elváltak egymástól ajkaink majd mi is. Gyorsan el fordul. De miért?
-Nem kellett volna... -Mondta.
-Dehogy nem! Nézd Liam, nem tudom, hogy mondjam ...- Haboztam.
-Louis, ha már elkezdted fejezd be , légszíves.-Nézett rám.
-Nem... nem tudom ....-Ráztam meg a fejem.
-Louis Tomlinson, ha nem mondod el én esküsz..-Nem hagytam ,hogy befejezze mert egy hirtelen jött hang azt suttogta , hogy fogjam be a száját... a számmal. Gyorsan elszakadt tólem majd fölált és az ajtóhoz sietett ám mielőtt ki ment volna hátra fordult még a küszöbről.
-Te őrült vagy!- Mondta majd olyan erőteljesen csapta be az ajtót , hogy leesett egy kép a falról és be is tört az üvege. Itt betelt a pohár és elkezdtem sírni.... sírni?? Bömbölni, bömbölni mint egy kisgyerek aki nem kapta meg a nyalókát ... hát én Liam-et nem kaptam meg. Pedig nagyon szerettem volna érezni őt a karjaimba. Na most teljesen össze vagyok zavarodva. De mindegy, fellépés előtt 3 órával nem szabad frusztrálni magam.
                                                    ~~*Koncert előtt az öltözőbe*~~
Louis*

Még az öltözőbe is halladszódott ahogy a tini lányok sikongatnak és az skandálják, hogy :
-O-N-E-D-I-R-E-C-T-I-O-N! O-N-E-D-I-R-E-C-T-I-O-N!
De még volt több mint egy óra kezdésíg úgyhogy gondoltam kikapcsolom magam és relaxálok egy kicsit a Linkin Park segítségével. Elő vettem az Ipodot majd bedugtam a fülest és elkezdtem böngészni a jobbnál jobb zenéimet. Végül Linkin Park- Castle of Glass szám mellé esett a választásom. Gyorsan rányomtam a Play gombra és fölvedtem max hang erőre, annak érdekébe , hogy mindent kizárjak.

Zayn*

Hál' égnek még volt egy óra kezdésig így gondoltam felfedezem egy kicsit az épületet. De bár ne tettem volna. Teljesen eltévedtem, azt sem tudom melyik a bal és melyik a jobb oldal, csak bolyongtam az épületbe amíg meg nem láttam egy ajtón ezt:
IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS!
Gondoltam nem lehet olyan amit Zayn Malik elöl el lehet rejteni. De nagy az egom... De ezt ki nem tudja? Na mindegy, benyitottam de nem volt ott senki és semmi. Félve de beléptem majd beljebb...
-Hahó! Van itt valaki??- Nétem körbe. Hangom vízhangzott. A szobe tele volt hangfallal, mikrofonokkal és rengeteg ruhával amik hol a földön trehányan ledobva , hol pedig pedánsan, rendbe fölakasztva egy-egy fogasra. Már amikor kezdtem föladni, azt  , hogy lesz itt valaki egy kéz megragadta a könyököm majd félre rántott. -Mi a szent lószar? Mit képzelsz?? És te meg...- Mefogta a szám a tenyerével majd fölkapcsolt egy lámpát.
-Shh... itt nem szabadna lennünk. -Mondta majd belépett a gyér fénybe. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire el tud bűvölni egy srác. Vastag keretű szemüveg volt az orrára hetykén rakva. Gyönyörű fekete haja csillogott. Fehér ing volt rajta ami fölött egy kockás kék, kötött mellényt viselt. Fekete csőfarmere szára belevolt gyűrve a Converese- szárába. Tiszta kocka feje volt, ahaoz képest első látásra "szerelembe" estem.
-Andrew vagyok.- Nyujtotta felém a balkezét(???) még a neve is olyan Kocka... Kezet ráztunk majd leült mellém. -Neked nem kell bemutatkoznod, tudom ki vagy , Zayn.- Mosolygott.
-Bocsi a kérdésért, de te véletlen nem vagy meleg?- Azt hiszem ez az egyik legnagyobb problémám, hogy én amit gondolok azt ki is mondok. Nagy levegőt vett mejd nagy szemekkel felém nézett.
-Ígérd meg, hogy nem ítélsz el. -Bólintottam.- Igen, meleg vagyok.
-És mikor derült ki? És hogyan?- Bombáztam meg kérdeseimme.
-Pff... azthiszem általános iskola hetedik évében amikor először csókolóztam. Az a csók is fiúval volt. Onnan tudom, hogy engem az ég is melegnek teremtett. -Mondta  majd felállt és hozott lét pohát gőzölgő valamit. -Kakaót? -Bólintottam majd elvettem a kezéből a műanyag poharat. Amikor a legjobban belemerültünk a beszélgetésbe halottuk, ahogy az ajtó kicsapódak majd egy mély, érdes hang törte meg a félelemmel teli szobát.
-Andrew! Már megint itt vagy? Takarodj innen te senkiházi!- Ekkor Andrew megragadta a kezem majd magával rántott.
-Gyere, gyorsan! Itt van egy kijárat!- Mutatott egy csapóajtóra amit pár másodpercen belül ki is nyitott majd  a hideg Londoni szél ki is vágta. Oda kinnt esett az eső... khm.. szakadt. Az utcák kihaltak voltak. Andrew kimászott majd én is. Csak futottunk és futottunk amíg egy piros telefon fölkéhez nem értünk amibe be is másztunk.
-Andrew, ez meg mi volt? - Néztem rá miközben próbáltam megtalálni a lehető legkényelmesebb pozícíót a kis fülkébe.
-Ő Joe volt... Nem én vagyok a szívének a csücske...-Nézett folyamatsan engem.
-Azt vettem észre...-Nevettem. Ő is becsatlakozott így tőlünk zengett az egész utca...

They don't know about us 3.rész One day for Christmas!

Asd... hát én most nem tudok mit mondani csak azt , hogy sajnálom.... :') De tudjátok .... félévi... felvételi... nem könnyű az embernek ha kéttan nyelvűbe akar menni :) És 75% -ban ráfoghatom 8 irtó szexy pasira *.* xD  (1D és Fun.) És Tommo-ra aki folyton ki akart menni sétálni ... (Tommo a kutyám neve *w*) De itt van :) És mivel most van a halam szülinapja (Haz a neve) Ezért kérhettek bármit és az benne lesz a kövibe *.* :D

Liam*

Nem tudom mi volt velem amikor átmentem Lou-hoz de el kell ismernem ez volt életem egyik legjobb döntése. Jól elvoltunk ... voltam... mert igazából hát , hogy mondjam? Lou nem akarta le venni rólam a szemem ami elég .... fura volt .. hm. Oké , mindegy. Ott is aludtam nála , én előbb ébredtem mint ő ezért gondoltam szülinapjaelöttinapireggelit kap tőlem. Kíbújtam a takaró alól majd a szörnyes mamuszumba lecsoszogtam a konyhába. ÁM a konyhába vezető út a nappalin keresztül halad és ott volt az elázott Niall ás Zayn. Harry nem mert neki volt ( Harry??? Te vagy az??? ) annyi esze  , hogy ne igyon. Amikor leértem a nappaliba meglepődve vettem észre , hogy Harry a kanapén ül egy szál boxerbe , bögrével a kezébe és a távirányított nyomkodta. Amikor meglátott felém fordul majd elmosolyodott.
-Reggel , Édes! - Édes? Hát jó. Biztos félhomály van nála. Ledöbbenésem ellenére visszaköszöntem.
-Reggelt , Göndör! Többiek? -Fordultam be a boltíves konyhába.
-Alszanak. -Jött utánam. Mit keres a sarkamba? Úgy mosolygott mintha főbenjáró bűnt követtem volna el és cs ő tudna róla. Olyan.... sejtelmesen mosolyog... -Lou-nak csinálsz reggelt? Mit vettél neki? - Bombázott meg a kérdéseivel.
-Öhm igen neki és répás nyakláncot. - Mosolyogtam majd bele öntöttem a már felvert tojásokat a serpenyőbe. Rántotta lesz. -Miért?
-Jaj semmi... Tőle egy olyan ajándékot kapsz amire nem is számítasz. Na pá! Jó főzést! - Ugrált ki a konyhából. Ez érdekes volt. Gondolatoktól terhesen vittem föl a rántottát Louisnak. Még aludt. Megtorpantam egy pillanatra majd becsuktam az ajtót.
-Lou...-Ráztam meg kicsit. -Louis!- Kezdtem berezelni.

Louis*

Hallottam ahogy becsukódik az ajtót. Tudtam , hogy Liam volt és gondoltam szívatom egy kicsit és mély alvást színlelek.
-Lou!- Halottam Liam hangját majd éreztem , hogy megrázza a vállam. -Lou!- Alig bírtam ki , hogy ne nevessek ezért csak mocorogtam egyet. Halottam , hogy mormol valamit. Majd egy olyan dolog történt amit az én agyamnak nem sikerült felfognia. Egyre közelebb halottam a szuszogását majd ajkait megéreztem az arcomon. Teljesen lefagytam nem tudtam , hogy reagáljak erre. Gyorsan kinyílt a szemem majd nevetve mondtam:
-Liam, oké fent vagyok. Milyen jó illat van. -Ültem föl.
-Öm neked hoztam és öm ... jó étvágyat. -Elég zavarba volt. Leült mellém majd megvárta amíg megeszem. Kivitte a tányért majd magamra maradtam. Bekapcsoltam a zenét majd elővettem a csomagolópapírt és az ajándékokat és elkezdtem becsomagolni azokat.

They don't know about us 2.rész One nights with Liam

Csőőőőtészta xd  Itt a második :3 Milyen lett a félévi? xD Nekem egész egyszerűen szar .... xd Bocsi ha rövid lett igyekszem hosszabbakat írni :3

Louis*

Fölmentem a szobámba , hogy becsomagoljam az ajándékokat egy pillecukros forrócsoki és a Linkin park albumom kíséretébe elmerüljek a karácsonyi hangulatba. Liamnek nem kell mert neki már díszcsomagolás volt a dobozkáján.
-Fel megyek!- Néztem vissza még a lépcső fordulóról. Liam kidugta a fejét a konyhából mire nekem hevesebben kezdett verni a szívem. Mosolyogva fölemelt a hüvelyk ujját majd villámgyorsan megfordultam és bezárkóztam a szobámba. Kulcsra zártam az ajtót majd hátamat neki vetve a falnak lecsúsztam a földre közben nagyokat lélegeztem. Oké, Louis Tomlinson... minden rendben lesz. Karácsonykor oda adom neki az ajándékot és elmondom neki. Gondolkozásomat egy kopogás zavarta meg. Majd még egy és újra megütötték a szobám nyílászáróját.
-Oké csak szét ne verjed má'!- Kibabáltam ki majd elfordítottam a kulcsot beengedve ajtóm zaklatóját. Meglepetésemre Liam állt ott egy tál chipszel és két pohár kólával.
-Bejöhetek?- Emelte föl kezét. Bólintottam majd félre álltam , hogy betudjon jönni, közbe a lábammal odéb toltam az ajándékokat. Azért mégis elég cink lenne ha megtudná mit vettem neki. Letette a földre a kaját és a piát majd török ülésbe leült én vele szembe szintén leültem.
-Mikor jönnek haza a többiek? - Kérdeztem majd bele markoltam a chipsbe és a számba tömtem de aztán rájöttem , hogy egy maroknyit nem tudok a számba tartani így a háromnegyede a számból a földre pottyant amin Liam nagyot nevetett majd belekezdett a válaszba:
-Öhmm ... Harry nyaralójába alszanak azon a tóparton mert Niall és Zayn sokat ivott...- Vonta meg a vállát.
-Nézzünk filmet? Sci-fi? Vígjáték? Vagy esetleg Romantikaaa? - Néztem végig a film gyűjteményemen.
-Igazából én nem szeretnék filmet nézni....- Ült mellém amitől a vér elkezdett lüktetni az ereimbe. - Beszélgessünk. Hiányzik El? - Ivott bele a kólába. Megráztam a fejem. Miért hiányozna? Oké , az tény ,hogy nem voltam a legjobban emiatt de az is , hogy kilencven százalékba Liam miatt voltam magam alatt. Hisz tudtam , hogy úgyse lehet az enyém. Egy ember tudja még ezt , Harry. Ő az akiben a legjobban megbízok.
-Louis! Föld hívja Louis Tomlinsont! Louis Tomlinson jelentkezz! - Viccelődött Liam. Megráztam a fejem.
-Mi? Mi történt?
-Semmi... elkalandoztál. -Az egész estét Liammel töltöttem. Beszélgettünk majd elaludtunk.

They don't know about us 1.rész Two day for Christmas!!

Hát hello ^-^ Köszönöm Teddy *-* - nek , hogy kommentált ^-^ Csak úgy mondom ez Lilo :D Oké? :D

Liam*

Imádom a karácsonyt. Két okból: 1: Imádok ajándékokat venni. 2: Imádom becsomagolni és kicsomagolni. Na meg persze 24.-én van Louis szülinapja. Mindig be van zsongva de amióta szakított El-el teljesen elzárkózott lett.
-Hé , Louis! - Nyitottam be a szobájába ahol hangosan üvöltött valami Linkin Park szám. -Gyere el velem vásárolni. -Kérdőn nézett rám majd leesett neki.
-Oké. Adj öt percet , hogy helyre hozzam magam. -Bólintottam majd kiléptem a szobából. Lefele Niall-ba botlottam.
-Hova ilyen sietősen? - Kérdeztem mert majdnem orra estem.
-Zayn. Megyünk kajálni a Mekibe. -Ismét bólintottam majd otthagytam. Egyenes a konyha felé vettem az irányt ahol bekaptam egy csokis kekszet és rá ittam egy bögre hideg tejet. Öt perc múlva Louis megjelent teljesen felöltözve.
-Mehetünk? - Tárta szét a karját.
-Aha...-Nyeltem le a tejet. Kiléptünk a szakadó hóesésbe. Felkaptam a kesztyűm nehogy le fagyon a kezem.  Már lassan tíz perce sétáltunk csendben amikor úgy döntöttem megkérdezem mi baja.
-Lou , figyelj , tudod mostanában....
-Ne , Liam , felejtsük el. Jó?- Vágott a szavamba.
-Oké. - Átöleltem a vállát majd befordultunk a bevásárló  központ forgó ajtaján. -Éhen halok. Eszünk valamit? KFC? -Fordultam felé.
-Oké.- Mosolygott rám.

Louis*

Liam elhívott kajálni a KFC-be. Remek. Ha tudná , hogy ő nekem nem csak a bandatársam és a legjobb barátom , remélem egyszer megfogja tudni. De az nem most lesz. Haha. Gyorsan befaltuk a négy csirke szárnyat majd mentünk tovább.
-Szerinted mit vegyek Harrynek? -Nézett be egy tommy hilfiger boltba.
-Az az alsó? - Böktem rá egy fekete alapon fehér kockás boxerra.
-Oké... Bejössz vagy te is szétnézel máshol?- Fordult vissza.
-Háát igazábóól ... menj csak nyugodtan...- mosolyogva hátat fordítottam majd rögtön az ékszerészhez rohantam. -Kész van? - Kérdeztem a pultban álló kopaszodó urat.
-Persze Mr. Tomlinson. Ahogy kérte , Egy arany karkötő bele gravírozva az örök szerelem felirat.
-Köszönöm. Vettem el a dobozkát az úrtól majd letettem egy 300 Fontot az asztalra. Oké , Liam ajándéka pipa. Már csak három kell. Niall-nek egy hamburger alakú párnára gondoltam amit meg is vettem neki 20 Fontért. Zayn-nek nem volt kérdés , egy zsebtükröt vettem neki szintén 20 Font volt. Harry-nek egy cicás pizsamát vettem. Egy óra múlva találkoztam Liam-mel az aulába.
-Minden megvan? - Kérdeztem majd a szatyrokra néztem amiből kilógót három csomagolópapír rúd. Bólintott majd kiléptünk a Londoni télbe. Elég hamar hazaértünk. Megbeszéltük mit vettünk Harrynek , Zayn-nek és Niall-nek. Azt persze nem , hogy egymásnak mit. Az furi lenne. 
-Hahóó!! Van itthon valaki? -Kiabáltam az üres házba. Nem jött válasz.
-Mondták , hogy elmennek. -Mondta Liam miközben becsukta az ajtót. Mind a négyünket megviselt ez az új "Haylor" dolog. Harry teljesen más lett és én féltem őt. Nem Taylor-tól hanem attól , hogy megint összetörik a szíve és teljesen "be emózik". A directionerek még nem tudják , hogy Haylor igaz. Remélem nem is fogják mert akkor rengeteg rajongót veszíthetünk el. Harry-t is sokan unfollow-olnák. A múltkor majdnem megütöttem de aztán rá jöttem mi értelme lenne? Minden megváltozna ha behúztam volna neki? De remélem hamar észhez tér majd és elfejti Taylort ... Végleg...